26.rész

Még mindig nem tudtam mozogni, de nem is nagyon akartam. Emlékszem, hogy még vele énekeltem ezt a zenét. Alex már a reflénnél tartott, mikor úgy döntöttem, hogy becsatlakozok. "I look so good, i look so fun...". Ránéztem Alexre, de ő csak egy árny volt. Hirtelen felemeltem a hangomat. Túlságosan fel, a zene pedig hirtelen elhallgatott. Szúró és lüktető érzés lepte el a torkomat, és nem tudtam megszólalni. Megnémultam. Alex nevetve nézett rám, én pedig a fekete hajú férfira kaptam a tekintetem.
-Janka én veled vagyok, de ez most eléggé rosszul sikerült. El kell, hogy küldjelek innen.-csend. Néma csend.-AZT MONDTAM TAKARODJ! LÁTNI SEM AKARLAK!-mostmár önszántamból maradtam. Miért változott meg ilyen hirtelen a viselkedése? Az arca megint mosolygós lett.-Sajnálom..te voltál a kedvenc tanítványom.-éreztem, ahogy zuhanok le a színpadról.
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Már olyan 4 óra lehetett, mikor felriadtam, így lementem inni egy KV-t tudván, hogy nem fogok visszaaludni. Miközben öntöttem a vizet a KV főzőbe, ajtó nyikorgást hallottam, de nem nagyon érdekelt. Majd mikor neszezést hallottam, megpördültem. Természetesen nem volt ott senki. Nyugalmat erőltettem magamra, és újra a KV-mra koncentráltam. Éppen feltettem a gázra, mikor azt vettem észre hogy valaki ölel hátulról.  Ijedtemben lecsavartam kezét a derekamról, és hozzálöktem az asztalhoz, ő pedig véletlenül lelökött egy kést az asztalról.
-Waa...*******!!-állt normálisan a lábára, mire magamhoz húztam a pólójánál fogva...JAMEST!!! Aha, igen. Nem, tényleg nem vagyok egy retardált kretén. Igen, ma aztán hozom a formám rendesen..
-Úristen!-nyögtem-Nézd...sajnálom!
-Nembaj..csak egy kicsit megvágtam magam és bevágtam a hátamat..semmiség.
-Hát persze. Mindenkivel előfordul, hogy meglökik egy asztal felé pont bele egy késbe.-bólogattam hevesen. Nem válaszolt.
Belenéztem abba a cuki barna szemébe, majd lehajtva a fejem dobbantottam egyet. Ijedten felém kapta a fejét. Magához rántva megölelt.
-Szeretlek.-súgta.
-Sajnálom..ezt az egészet.
-Tudod..elég gyorsan tudsz néha futni..elmentem utánnad, de túl gyors voltál, és lemaradtam..nevetséges. De visszamentem a parkba, és megtanítottam Alexet a jómodorra. Azt már nem posztolta ki-suttogta még mindig a fülembe miközben ölelt..a szavai úgy hatottak a sötétben, mintha én éltem volna át. Mikor eltoltam magamtól, észrevettem hogy sebes az arca. Közelebb hajoltam hozzá, és megcsókoltam, majd sóhajtottam egyet, és szimplán lehülyéztem.-Jut eszembe. Valakik szeretnének neked mondani valamit.-mutatott az ajtó felé, ahonnan 4-en léptek be.

FIGYELEM!!

Nemsokára hozom a következő részt, csak amit eddig piszkozatba írtam azt mind törölte a rendszerem. Elnézést mindenkitől és előre is szép Októbert mindenkinek!:*

25.rész

Leültem egy kicsit és megpróbáltam megnyugodni. Miután ez sikerült, döbbenten vettem észre, hogy senki sem jött utánam..hát jó. Nem vártam el, de azért meglepett. Magamra erőltettem egy mosolyt, aztán hazamentem. Bekapcsoltam a gépet, hogy beszéljek valakivel (tök mindegy kivel), de nem volt rá szükség, mert egy 150 lájkos kép ugrott be a többiekről, és arról, hogy milyen jól érzik magukat...ennyi pont elég volt. Bedöltem az agyámba, és elaludtam.
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Álmomban egy meghallgatáson voltam. Álltam a színpad közepén, a reflektorok világítottak a szemembe. Rengetegen voltak rajtam kívűl a teremben, de én csak egy férfira koncentráltam. Egy pultszerűség mögött állt, vállig érő fekete, vasalt haja mögül világos zöld szemével nézett engem.
-Indulhat?-micsoda? Körülnéztem, de nem tudtam megszólalni. Csak bólintottam, akaratom ellenére. Egy zene indult el a hangfalakból, én pedig kétségbeesetten néztem széjjel. Tudtam a szöveget. Régen szerettem is, de azóta már agyonjátszott, és nagyon nem hozzámillő. A "Mr.A" első sorát énekeltem el, mikor valaki a hátam mögül folytatta.

24.rész

-Mit akarsz?-kérdeztem.
-Na miaz már nemis köszönünk?
-Nem látom értelmét.
-Ki a kis barátod?-vette figyelmen kívűl amit mondtam...meg talán a mostanra vérző számat is.-Mi a neved?
-Te jöttél ide meglepően pofátlanul, és  kezdtél el lazázni. Szal mond hogy mi a franc vagy, vagy húzz el.-ölelte át a derekam James. Mint ahogy ez ilyenkor lenni szokott, egy pillanat alatt mindenki "beállt a helyére". Volt aki mögénk (Peti és Miki), volt aki Alex mögé (Ádám, Krisz), és aki kiállt a veszekedésből (Molly, Betti).
-Szóval most azt hiszed, hogy mindent tudsz Jankácskáról, és játszod a jófiút. Jár a taps haver.-mondta még mindig Jamesnek.
-Persze, hogy mindent tudok. Ha valamit nem mondott el, az max azért van mert még nem volt rá alkalma.-mondta mire Alexből kitört a röhögés..nekem meg egyre nagyobb lett a gombóc a torkomban.
-Te nagyon vicces gyerek vagy!-lassan felém sétált, lefogta a lábam, és felhúzta a nadrágom szárát, amin ott volt a NAGY MONDAT. "Have a nice fucking life everybody!!" -A kis Jankácska elég bunkó néha nem igaz? -vigyorgott a képembe...én meg megszédültem. Normális esetben ordítottam volna vele, vagy megütöttem volna, esetleg leoltottam volna, de most nem tudtam megszólalni. Kitéptem a lábam a kezéből, és elfutottam. Később egy padnál álltam meg, hogy ki tudjam fújni magam.

23.rész

-Szia Janka!-borult a nyakamba, én pedig kelletlenül átöleltem.-Mért vágsz ilyen hülye fejet? Nem ismersz meg?
-Hát...nem igazán..-hajtottam félre a fejem.
-Na ez kész-nevetett-Molly vagyok!
-...Ez...ez...Nemigaaaaaz!! Mi lett veled?? Mi ez a kinézet?! És mit hallgatsz?!-kivettem a fülhallgatót a füléből, amiből Anti Fitness Club szólt-Köpöd ki!-Molly erre csak felnevetett, és mesélni kezdett.
-Hát...Gabi dobott, és ki is cikizett, így az utolsó percben váltottam sulit és stílust.
-Hűűű...hova jársz?
-Meglep hogy ezt kérded..eggyütt volt tesink...nem semmi amit azzal a pipivel tettél!-mosolyodott el.-
-Úristen de hülye vagyok!! Bocsii..-Molly megrántotta a vállát.
-Van terved mára? -váltott témát.
-Sajna van. Deszkázni megyek ma-vigyorogtam.
-Énis a parkban leszek! Biztos talizunk majd! -kifizettünk mindent, majd hazamentünk. 3kor épp egy könyvet olvastam, mikor James belépett. A szokásos stílusommal ráugrottam, és váltottunk egy "úgy hiányoztál, majdnem meghaltam" csókot, majd elindultunk a pályára. 4 óráig minden jól ment, de akkor hirtelen valaki (akinek mondjuk úgy, hogy nem nagyon örültem) megszólított:
-Hé, az nem Jankácska?-integetett vigyorogva.
Megfordultam és szembe találtam magam Alex-szal (az exemmel), Mollyval (aki lehajtott fejjel állt), Ádámmal és Krisszel (akik nem nagyon vágták hogy mivan), Bettivel (aki oldalra hajtott fejjel nézett rám), és meglepetésemre Petivel és Mikivel is (akik össze-össze röhögve beszéltek valami videóról).

22.rész

Az este beszéltem még egy kicsit Jamessel normálisan is, aztán elmentem aludni. Reggel zuhogott az eső, de mivel anya és Selli elvitték az esernyőt (anya dolgozni, Selli pedig a szépség szalonba ment a barátnőivel...mindegy), apa megajándékozott egy régi kapucnis pulcsijával (16 volt, mikor mama meghalt, és ezt kapta tőle utoljára, így megtartotta..és nem csak ezért hordom, hanem mert tényleg tetszik),fullra vasaltam a hajam, felvettem egy csőfarmert, egy szürke cipőt, majd elindultam a nagyvilágba. Éppen félúton járhattam, mikor jött felém két BMX-es fiú. Az első beszólt valamit, mire belerúgtam a hátsó kerekébe, ő pedig sikeresen nekiment egy fának. A haverja mosolyogva nézett rám.
-Cshő Janka, mi a pálya?
-Ismerlek?-lepődtem meg.
-Nem, de ezen segíthetünk-mondta a másik-egy suliba járunk, ha nem tűnt volna fel...na mindegy. Jó a szerkód.
-Köszi -enyhültem meg.
-Én Krisz vagyok, ő meg Ádám. Úgy nem mellesleg.
-Mióta BMX eztek?
-Pár hónapja. A sport az jó. Te sportolsz valamit?-szólt Ádám kíváncsikodóan.
-Kosarazok és deszkázok, jah.
-Hmm..akkor biztos találkozunk a pályán.
-Azt én is remélem-vicsorogtam rájuk.-Nade megyek mert szétázok.
-Mennénk veled, de versenyünk van-mondta Krisz.
-Nembaj, és sok sikert. Ne hozzatok szégyent magatokra! Sziasztok!
-Hali!-A boltban nézelődtem a magazinok között, mikor odajött...tényleg ki is ez a csaj...?

21.rész

-Na mivan?-kérdezte Viki.
-A csaj megfenyegetett, én kiröhögtem, és kaptam egy figyelmeztetést. Miért?
-Nem vagy semmi!
-De te sem! De nyugi bró, nincs itt még vége.
-Bocsi de az én részemről igen.
-Ohh..hát okés. Egyébként...mióta van piercinged?
-Még a nyáron csináltattam. Miért is?
-Csakmert ha már kitépem legalább tudom-mosolyogtam rá barátságosan, és mivel nem nagyon volt érdekfeszítő a társasága, hazamentem. Otthon chateltem pár volt osztálytársammal, skypoltam Vivivel és Bettivel is, akik valami srácról beszéltek, akit utálnak (igaz, hogy nem tudtam hozzászolni a témához, de azért viccesek voltak), aztán már épp aludni akartam, mikor jelzett a telóm. Askon kaptam egy új kérdést.
"Szia nyuszi. Ha nincs terved hnapra elmehetnenk deszkazni a parkba ☺ 3ra ott leszek okes??" ×Mr.Skater×
Válaszoltam egy okét, és ösztönből ránéztem a bokámra...ott virított díszes betűkkel a múltam...csak James ne lássa meg.