26.rész

Még mindig nem tudtam mozogni, de nem is nagyon akartam. Emlékszem, hogy még vele énekeltem ezt a zenét. Alex már a reflénnél tartott, mikor úgy döntöttem, hogy becsatlakozok. "I look so good, i look so fun...". Ránéztem Alexre, de ő csak egy árny volt. Hirtelen felemeltem a hangomat. Túlságosan fel, a zene pedig hirtelen elhallgatott. Szúró és lüktető érzés lepte el a torkomat, és nem tudtam megszólalni. Megnémultam. Alex nevetve nézett rám, én pedig a fekete hajú férfira kaptam a tekintetem.
-Janka én veled vagyok, de ez most eléggé rosszul sikerült. El kell, hogy küldjelek innen.-csend. Néma csend.-AZT MONDTAM TAKARODJ! LÁTNI SEM AKARLAK!-mostmár önszántamból maradtam. Miért változott meg ilyen hirtelen a viselkedése? Az arca megint mosolygós lett.-Sajnálom..te voltál a kedvenc tanítványom.-éreztem, ahogy zuhanok le a színpadról.
••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Már olyan 4 óra lehetett, mikor felriadtam, így lementem inni egy KV-t tudván, hogy nem fogok visszaaludni. Miközben öntöttem a vizet a KV főzőbe, ajtó nyikorgást hallottam, de nem nagyon érdekelt. Majd mikor neszezést hallottam, megpördültem. Természetesen nem volt ott senki. Nyugalmat erőltettem magamra, és újra a KV-mra koncentráltam. Éppen feltettem a gázra, mikor azt vettem észre hogy valaki ölel hátulról.  Ijedtemben lecsavartam kezét a derekamról, és hozzálöktem az asztalhoz, ő pedig véletlenül lelökött egy kést az asztalról.
-Waa...*******!!-állt normálisan a lábára, mire magamhoz húztam a pólójánál fogva...JAMEST!!! Aha, igen. Nem, tényleg nem vagyok egy retardált kretén. Igen, ma aztán hozom a formám rendesen..
-Úristen!-nyögtem-Nézd...sajnálom!
-Nembaj..csak egy kicsit megvágtam magam és bevágtam a hátamat..semmiség.
-Hát persze. Mindenkivel előfordul, hogy meglökik egy asztal felé pont bele egy késbe.-bólogattam hevesen. Nem válaszolt.
Belenéztem abba a cuki barna szemébe, majd lehajtva a fejem dobbantottam egyet. Ijedten felém kapta a fejét. Magához rántva megölelt.
-Szeretlek.-súgta.
-Sajnálom..ezt az egészet.
-Tudod..elég gyorsan tudsz néha futni..elmentem utánnad, de túl gyors voltál, és lemaradtam..nevetséges. De visszamentem a parkba, és megtanítottam Alexet a jómodorra. Azt már nem posztolta ki-suttogta még mindig a fülembe miközben ölelt..a szavai úgy hatottak a sötétben, mintha én éltem volna át. Mikor eltoltam magamtól, észrevettem hogy sebes az arca. Közelebb hajoltam hozzá, és megcsókoltam, majd sóhajtottam egyet, és szimplán lehülyéztem.-Jut eszembe. Valakik szeretnének neked mondani valamit.-mutatott az ajtó felé, ahonnan 4-en léptek be.

FIGYELEM!!

Nemsokára hozom a következő részt, csak amit eddig piszkozatba írtam azt mind törölte a rendszerem. Elnézést mindenkitől és előre is szép Októbert mindenkinek!:*

25.rész

Leültem egy kicsit és megpróbáltam megnyugodni. Miután ez sikerült, döbbenten vettem észre, hogy senki sem jött utánam..hát jó. Nem vártam el, de azért meglepett. Magamra erőltettem egy mosolyt, aztán hazamentem. Bekapcsoltam a gépet, hogy beszéljek valakivel (tök mindegy kivel), de nem volt rá szükség, mert egy 150 lájkos kép ugrott be a többiekről, és arról, hogy milyen jól érzik magukat...ennyi pont elég volt. Bedöltem az agyámba, és elaludtam.
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
Álmomban egy meghallgatáson voltam. Álltam a színpad közepén, a reflektorok világítottak a szemembe. Rengetegen voltak rajtam kívűl a teremben, de én csak egy férfira koncentráltam. Egy pultszerűség mögött állt, vállig érő fekete, vasalt haja mögül világos zöld szemével nézett engem.
-Indulhat?-micsoda? Körülnéztem, de nem tudtam megszólalni. Csak bólintottam, akaratom ellenére. Egy zene indult el a hangfalakból, én pedig kétségbeesetten néztem széjjel. Tudtam a szöveget. Régen szerettem is, de azóta már agyonjátszott, és nagyon nem hozzámillő. A "Mr.A" első sorát énekeltem el, mikor valaki a hátam mögül folytatta.

24.rész

-Mit akarsz?-kérdeztem.
-Na miaz már nemis köszönünk?
-Nem látom értelmét.
-Ki a kis barátod?-vette figyelmen kívűl amit mondtam...meg talán a mostanra vérző számat is.-Mi a neved?
-Te jöttél ide meglepően pofátlanul, és  kezdtél el lazázni. Szal mond hogy mi a franc vagy, vagy húzz el.-ölelte át a derekam James. Mint ahogy ez ilyenkor lenni szokott, egy pillanat alatt mindenki "beállt a helyére". Volt aki mögénk (Peti és Miki), volt aki Alex mögé (Ádám, Krisz), és aki kiállt a veszekedésből (Molly, Betti).
-Szóval most azt hiszed, hogy mindent tudsz Jankácskáról, és játszod a jófiút. Jár a taps haver.-mondta még mindig Jamesnek.
-Persze, hogy mindent tudok. Ha valamit nem mondott el, az max azért van mert még nem volt rá alkalma.-mondta mire Alexből kitört a röhögés..nekem meg egyre nagyobb lett a gombóc a torkomban.
-Te nagyon vicces gyerek vagy!-lassan felém sétált, lefogta a lábam, és felhúzta a nadrágom szárát, amin ott volt a NAGY MONDAT. "Have a nice fucking life everybody!!" -A kis Jankácska elég bunkó néha nem igaz? -vigyorgott a képembe...én meg megszédültem. Normális esetben ordítottam volna vele, vagy megütöttem volna, esetleg leoltottam volna, de most nem tudtam megszólalni. Kitéptem a lábam a kezéből, és elfutottam. Később egy padnál álltam meg, hogy ki tudjam fújni magam.

23.rész

-Szia Janka!-borult a nyakamba, én pedig kelletlenül átöleltem.-Mért vágsz ilyen hülye fejet? Nem ismersz meg?
-Hát...nem igazán..-hajtottam félre a fejem.
-Na ez kész-nevetett-Molly vagyok!
-...Ez...ez...Nemigaaaaaz!! Mi lett veled?? Mi ez a kinézet?! És mit hallgatsz?!-kivettem a fülhallgatót a füléből, amiből Anti Fitness Club szólt-Köpöd ki!-Molly erre csak felnevetett, és mesélni kezdett.
-Hát...Gabi dobott, és ki is cikizett, így az utolsó percben váltottam sulit és stílust.
-Hűűű...hova jársz?
-Meglep hogy ezt kérded..eggyütt volt tesink...nem semmi amit azzal a pipivel tettél!-mosolyodott el.-
-Úristen de hülye vagyok!! Bocsii..-Molly megrántotta a vállát.
-Van terved mára? -váltott témát.
-Sajna van. Deszkázni megyek ma-vigyorogtam.
-Énis a parkban leszek! Biztos talizunk majd! -kifizettünk mindent, majd hazamentünk. 3kor épp egy könyvet olvastam, mikor James belépett. A szokásos stílusommal ráugrottam, és váltottunk egy "úgy hiányoztál, majdnem meghaltam" csókot, majd elindultunk a pályára. 4 óráig minden jól ment, de akkor hirtelen valaki (akinek mondjuk úgy, hogy nem nagyon örültem) megszólított:
-Hé, az nem Jankácska?-integetett vigyorogva.
Megfordultam és szembe találtam magam Alex-szal (az exemmel), Mollyval (aki lehajtott fejjel állt), Ádámmal és Krisszel (akik nem nagyon vágták hogy mivan), Bettivel (aki oldalra hajtott fejjel nézett rám), és meglepetésemre Petivel és Mikivel is (akik össze-össze röhögve beszéltek valami videóról).

22.rész

Az este beszéltem még egy kicsit Jamessel normálisan is, aztán elmentem aludni. Reggel zuhogott az eső, de mivel anya és Selli elvitték az esernyőt (anya dolgozni, Selli pedig a szépség szalonba ment a barátnőivel...mindegy), apa megajándékozott egy régi kapucnis pulcsijával (16 volt, mikor mama meghalt, és ezt kapta tőle utoljára, így megtartotta..és nem csak ezért hordom, hanem mert tényleg tetszik),fullra vasaltam a hajam, felvettem egy csőfarmert, egy szürke cipőt, majd elindultam a nagyvilágba. Éppen félúton járhattam, mikor jött felém két BMX-es fiú. Az első beszólt valamit, mire belerúgtam a hátsó kerekébe, ő pedig sikeresen nekiment egy fának. A haverja mosolyogva nézett rám.
-Cshő Janka, mi a pálya?
-Ismerlek?-lepődtem meg.
-Nem, de ezen segíthetünk-mondta a másik-egy suliba járunk, ha nem tűnt volna fel...na mindegy. Jó a szerkód.
-Köszi -enyhültem meg.
-Én Krisz vagyok, ő meg Ádám. Úgy nem mellesleg.
-Mióta BMX eztek?
-Pár hónapja. A sport az jó. Te sportolsz valamit?-szólt Ádám kíváncsikodóan.
-Kosarazok és deszkázok, jah.
-Hmm..akkor biztos találkozunk a pályán.
-Azt én is remélem-vicsorogtam rájuk.-Nade megyek mert szétázok.
-Mennénk veled, de versenyünk van-mondta Krisz.
-Nembaj, és sok sikert. Ne hozzatok szégyent magatokra! Sziasztok!
-Hali!-A boltban nézelődtem a magazinok között, mikor odajött...tényleg ki is ez a csaj...?

21.rész

-Na mivan?-kérdezte Viki.
-A csaj megfenyegetett, én kiröhögtem, és kaptam egy figyelmeztetést. Miért?
-Nem vagy semmi!
-De te sem! De nyugi bró, nincs itt még vége.
-Bocsi de az én részemről igen.
-Ohh..hát okés. Egyébként...mióta van piercinged?
-Még a nyáron csináltattam. Miért is?
-Csakmert ha már kitépem legalább tudom-mosolyogtam rá barátságosan, és mivel nem nagyon volt érdekfeszítő a társasága, hazamentem. Otthon chateltem pár volt osztálytársammal, skypoltam Vivivel és Bettivel is, akik valami srácról beszéltek, akit utálnak (igaz, hogy nem tudtam hozzászolni a témához, de azért viccesek voltak), aztán már épp aludni akartam, mikor jelzett a telóm. Askon kaptam egy új kérdést.
"Szia nyuszi. Ha nincs terved hnapra elmehetnenk deszkazni a parkba ☺ 3ra ott leszek okes??" ×Mr.Skater×
Válaszoltam egy okét, és ösztönből ránéztem a bokámra...ott virított díszes betűkkel a múltam...csak James ne lássa meg.

20.rész

-Öhm...Jónapot!-léptem be az igazgatóiba.
-Jónapot kisasszony. Kérem üljön le!-mondta, és egy székre mutatott az asztalával szemben. Látszott rajta, hogy már nem először csinálja ezt.-Pár diák panaszkodott magáról.-mutatott Vikire és a B-s lányra.-Őket már meghallgattam. Viktória elmondta, hogy maga semmit nem tett vele, csak szeretne mondani valamit.
-Sajnálom...-lépett közelebb hozzám-nem akartalak ennyire felhergelni...csak ne bánts többet légyszives...-fordította el a fejét-családi gondjaim vannak. Úgy tűnt mintha már minden rendben lenne...először hívtam volna fel anyumat, így, suliból..sajnálom...megtudsz nekem bocsátani?
-Hogy...mivan?!-fordultam az igazgató felé.-Én nem csináltam semmit! Ő támadt rám! Több szemtanú is van!
-Ami engem illet-kezdte a B-s-eszemben sincs bocsánatot kérni! Ne merj a közelembe jönni! Figyelmeztettelek!-mondta olyan fejjel, hogy kiszakadt belőlem a röhögés. És csak nevettem ott, mint egy őrült, a többiek pedig ilyedten néztek rám. Már megszoktam.
-Neked aztán van humorod!-nevettem tovább, mire inkább csak kirobogott az ajtón. A büfében vettem egy Balaton szeletet, majd kiléptem a suliból, ahol Viki állt.

19.rész

-Kell az a telefon vágod?!-mondta, és megfogott a felsőmnél fogva, és a falnak nyomott.
-Kit izgat rocker?-kérdeztem lazán, és fegszorítottam a hónalja alatt. Felakart pofozni (igen ott mindenki előtt), de valaki elkapta a karját. Meglepetésemre Yasmin volt az, aki nem szarozott annyit mint én, és behúzott neki eggyet...ami szerintem túlzás volt, de azért örülök hogy ilyen barinőm van. Ezután James ordított bele a képébe.
-Legközelebb kitépem a piercingedet és megetetem veled! Az én csajomhoz nem érsz sőt nem is nézel rá vágod?!
-Ebben a suliban már verekedni se lehet?!-dobbantott egyet Viki, és kiviharzott a suliból.
Felmentünk a terembe, lement az első óra (Viki kicsit nagyon nézett...méghozzá az udvarról!), majd következett a tesi. A B, -sek egész rendesek voltak, igaz mindent megtettek hogy győzzenek. A végén csak én és az egyik B,-s maradtunk bent az öltözőben. Én a tükörben csináltam a hajam, háttal neki, de ő igenis engem kémlelt.
-Szóval te James csaja vagy-szólalt meg.
-Khm, barátnője, igen.
-Akkor élvezd ki.
-Mit mondasz? Tudtommal van barátod!
-És az kit érdekel?!
-Jaaa érteeem-hangoztattam áll nevetést-Nincs stílusod, így lettél inkább ribanc! Helyes!
-Hogy mi a..?-nyávogta- Kikérem magamnak! A tesód sokkal nagyobb kurva mint én!
És ennyi elég volt aznapra. Elkezdtem ugyan énekelni magamban, hogy "nem vagyok ideges, fő a nyugalom..."...de nem segített. Összeszedtem minden felgyűlemlett haragomat, és egy hirtelen mozdulattal megfordultam, és akkorát csaptam a csajra, hogy beleremegett a tükör. Mire végre észhez tértem, a lány vérző orral a földön feküdt. Összehúztam a szemöldököm.
-Válogasd meg a szavaidat, ha még védekezni se tudsz. Csak egy tanács.-mondtam, és kiléptem az öltözőből. A többi óra ismét elment, Yasminéknak mindent elmeséltem, és mindenki egyet értett velem, Selli még a nyakamba is ugrott. Ez viszont nem segít azon, amit az igazgató mondott a hangosbemondóba, mikor leértünk utolsó óra után az ebédlőbe.
*Kérem Kocsis Janka kisasszonyt az igazgatóiba. Köszönöm.*
Lesápadtan álltam fel, és indultam a tanári felé, miközben mindenki engem bámult. Még James és Peti is.

18.rész

Fogmosás, hajvasalás, felöltözés, reggeli. A reggelit általában a szobámban fogyasztom el, egyedül. Most is, csak most éppen Selli jött be boldogítani.
-Melyik szenyám kell?-kérdeztem.
-Hogy mivan? Na mindegy..hallottam híredet!
-Kitől és mit?
-Egy 10.es meglátott titeket, szóval most mindenki erről beszél. A hugicám fog kapni pár irigykedő pillantást.- fejezte be, és kiviharzott a szobámból, Figyelmen kívűl hagyva a kérdésemet. Kiléptem a kapun ahol James várt rám. Kis gondolkozás után felé nyújtottam az öklömet, mire először értetlenül nézett rám, majd elnevette magát és magához húzott. Mikor végre elengedett, köszöntünk egymásnak normálisan is. Megfogta a kezem, és elindultunk a suliba. Sellinek igaza volt, mindenki megbámult, amit egyszerűen imádtam...egy ideig. Majd mikor egy csaj már suttogni kezdett és felnevetett a barátnőjével, oda kellett, hogy kiálltsak.
-Te gyerek! Mikor mostad meg utoljára a fogadat, csakmert sárgább mint a pólód!-szegényt sikerült eléggé beégetnem ahhoz, hogy egy életre megutáljon. Hajrá, álljon be a sorba. James beállt a büféhez pár haverjához, mikor pár csaj vihogva előre engedte...mivan ezekkel? Úgy látszik tényleg igaz, hogy aki párkapcsolatban él az hirtelen mindenkinek kell. Én eközben leültem egy padra.
-Hé te! Kölyök!-jött felém Melinda és Viki, akikkel vagy két szót váltottam mióta megláttam őket.
-Na?
-Visszaadnád a tesód telóját? Köszi puszi.
-Mi? -esett le hogy még mindig nállam van a telefon-nem.
-Hogy mondod?!
-Sem benned, sem a piercingesben nem bízok, szal majd Sellinek odaadom.-vontam meg a vállam, mire Viki rámtámadt...

17.rész

Szép lassan odamentünk a motorhoz, amiből az emberke semmit nem vett észre (mert mért vett volna?), majd egy hirtelen mozdulattal James felrakott, és ő is felült..ezt bezzeg már észrevette a barátunk, és hörögve, bukdácsolva jött felénk. Felfordult a gyomrom a látványtól. Egy kicsit nagy sebességgel elindultunk. Nagyon féltem. Nemrég olyanígy estem el, csak biciklivel. James házuknál álltunk meg, ahol már mindenki aludt. Segített leszállni a motorról.
-Nagyon féltél?
-Hát..ilyen még nem történt velem..de ne törődj vele-felmentünk a szobájába, ahol ő leült egy fotelba, én pedig pár perc gondolkozás után levágtam magam a földre és lefeküdtem.
-Selli nekem is azt mondta hogy szeretsz-kezdtem-de nem mertem komolyan venni...és nem is veszem.
-Pedig jó lenne.-mondta és leggugolt mellém. Megint nagyon közel hajolt, de nem is figyeltem rá. Felültem és mélyen a szemébe néztem. Láttam rajta, hogy nincs minden rendben. Beszélgettünk még egy kicsit, hogy jobban megismerjük egymást, majd hazavitt. Felmentem a szobámba, és bedobtam magam az ágyba. Mikor reggel anya felkelltett, egyet már tudtam: ha a kapum előtt vár, akkor nem álmodtam. Sajnos az ablakom nem arra néz, így ez egy meglepi lesz.

16.rész

És most elmondanám, hogy csodálatos érzés hajnali 3kor arra kellni, hogy jött egy SMSed. Alig tudtam kinyitni a szemem, de azért elolvastam.
"Hali a kapud elott wok siess!!" Ismeretlen szám...fantastic. Így hát egy mackó nadrágban, mamuszban, és egy AFCs pólóban baktattam le a lépcsőn, amilyen halkan csak tudtam. Közben azért rettegtem attól, hogy egy idegbeteg férfi áll ott baltával..mentségemre fájt a fejem. Viszont mikor ajtót nyitottam elállt a lélegzetem. James állt ott, észvesztően cukin.
-Honnan tudod a számom és hogy hol lakom? És mi olyan sürgős? Geci még a csipám is most fordul a másik oldalára!-ráadásképp megvakartam a szemem.
-A tesódtól tudok mindent. Viszont cserébe a hét végén el kell vinnem valahova.
-Mivan?-sóhajtottam-Hova?
-Ki tudja? Majd ahova mondja..
-Ohh..nem mondok erre inkább semmit...
-Azt mondta eltűntél..
-Csak az edzés...tényleg, amit akartál mondani...
-Jaa igen..úgy hallottam tesódtól, hogy szeretsz..-és itt belém fagyott a levegő, de még a világ is fordult velem egyet..bazd ha ennyire zavarja...mindegy. A kezem ökölbe szorult, a szívem nagyot dobbant, a fejem sajgott. Vissza kellett fognom magam. Szerencsére sikerült.
-Elegem van belőle..kinek mondta még el?-hajtottam le a fejem, szorítottam össze a fogam és éreztem, ahogy a düh felemészt..ha nem szereti a tesómat akkor egyáltalán minek beszél vele?
-Szóval igaz?-hajtotta cukin oldalra a fejét..én pedig...bólintottam...mi mást tehettem volna? Hallottam ahogy felém lép, és azt hittem ő is felpofoz mint az előző srác akinek szerelmet vallottam..ehelyett gyengén megfogta az arcomat.
-Nem vicc volt hogy imádlak..-mondta ezt közelről. A lehellete látszódott a hidegben.
-Igazából reméltem..-mondtam mire csak rámmosolygott és elengedett. Èrtetlenül néztem rá.
-Tudtam én, hogy szép vagyok, de hogy ennyire!-nevetett fel. Egoista. Kezdett irritálni. Épp visszaszoltam volna mikor...
-KHM!!!-hallottunk egy férfi hangot..ööö..az emberke enyhén düllöngélt..rögtön odapattantam Jameshez, aki jó szorosan átölelt..megcsapott az illata, amitől megnyugodtam kicsit...és szomorú is lettem.

15.rész

Otthon anya azonnal letámadott.
-Hol voltál? Mi ez a táska? És miért vagy izzadt? Miért nem vetted fel a telefont?-mondta el egy szuszra. Mintha már egy órája gyakorolta volna...fura.
-Dehát kosár edzésen voltam...Selli nem mondta?-szaladt fel a szemöldököm a mennyezetig.
-Kosár edzésen? Akkor az minden szerdán lesz?
-Igen...holnap pedig rajz...oda Selli is jön.
-Ha ellógja mindenképpen szólj!-mosolygott rám anyu szélesen és egyben bocsánatkérően. Sellihez lesz egy-két szava gondolom.
-Okés oké!-öleltem meg, és felmentem egyenesen Selli szobályába.-Figyelj..-kezdtem.
-ÚRISTEN TE ÉLSZ?-sikította.
-Igen Selli, már több mint 15 éve. Mi a fasz bajod van?
-Hol voltál?-meglepődtem azon, hogy nem szid le a csúnya beszédem miatt. Ennyire aggódtak? Mivan?
-Kosár edzésen...és hulla vagyok, de bejöttem egy ölelésre.
-Na gyere ide!-mondta és széttárta előttem a karját. Nevetve megöleltem,  és csak akkor láttam a gépén, hogy majdnem kiirta hogy eltűntem...ezek bolondok. Zuhanyzás után felnéztem askra (nem volt erőm válaszolgatni), megnéztem egy Jay's workout videót, majd anya szólt hogy kész a vacsora.
-Na tehát...szépen sorban mondjátok el, hogy mikor ki megy hová.
-Én szerdán megyek kosárra, csütörtökön meg rajzra-mondtam egyszerűen.
-Én kedden zumbára, rajzra én is, és pénteken színészetre-sorolta Selli, a kezén számolva. Anya pedig sebesen pötyögött. Ezután már csak felmentem a szobámba, és elaludtam.

14.rész

-Na csajok, én Janka vagyok, ő pedig Yasmin.
-Én Betti vagyok, ő pedig itt Vivi.-válaszolt nekünk lelkesen. A nap erősen sütött, mikor kifurakodtunk a szűk faajtón. A csapatok vegyesek lettek, a két iskola egymás ellen. Ebben az a gáz, hogy szünetig 6-6 lett. Leültem kint egy padra az energia italommal, amikor két srác odajött hozzám.
-Jól nyomod.-mondta az egyik -adsz egy kicsit?-odanyújtottam felé a Wattemet.
-Olyan hülye vagy!-mondta a másik az előzőnek.
-Me?
-Azt se tudja kik vagyunk.-na igen... már megint megjátszák nekem a jó kisfiút. Vagy mégsem? -Szal...ő a marsról jött, én meg a szomszédból.-vigyorgott rám. Hjaj ez fárasztó lesz.
-Na jó, akkor kezdem én-röhögtem el magam kínomban -Janka vagyok.
-Az jó dolog. Én Adrián vagyok, ő pedig Máté.
-Ami jódolog-bólintottam.
-Látom vágod.-mosolygott rám újra.
A szünet után még játszottunk egy fél órát, aztán mehettünk haza. És igen. Döntetlen lett.
-Amúgy-szólalt meg James, mielőtt Viviék elmentek volna-Ha látjátok Jankát ribinek öltözve, akkor ne köszönjetek neki. Az az ikre.
-Kösz hogy mondod-bólintott Adrián. Hitetlenkedve ránéztem Jamesre.
-Most mivan nincs igazam? -jött felém nevetve, mikor odaért megölelt, majd toväbb sétált. Én meg csak álltam ott a faajtóval szemben, értetlenül. Selli nem ribi. Utálom az ítélkezést, de ha a tesómról van szó akkor pláne. De...akkor miért is maradtam kussban?

13.rész

Rögtön odajött az edzőnk, Zsolti.
-Sziasztok srácok! Zsolti vagyok! Tegezzetek nyugodtan. Az öltözők arra vannak mint látjátok. Ti döntitek el, hogy melyik kié...amúgy ti melyik iskola vagytok?
-Az Arany János- mondta Yasmin.
-Rendben, a többiek még nem érkeztek meg.-mondta, majd odamentünk az öltözőkhöz.
-Akkor a miénk a jobb oldali-mondtam. Az öltözőben kis szekrények vannak, velük szemben padok. Két szekrényt kiválasztottunk Yasminnal.
-Jövőhéten kidekoráljuk!
-Ki bizony.
Átöltöztem (fekete tornacipő, fehér tökös nadrág, fekete izompóló), és szóltam Yasminnak, hogy kint várom.Mikor kiléptem, James várt a korlátnál, ami szerintem tök feleslegesen van az öltöző előtt. Pár percig néma csendben voltunk, majd megszólaltam.
-Neked hogyan mutatkozott be a tesóm?-kérdeztem.
-Direkt nekem futott a folyosón. Ha nem mondod, hogy az ikre vagy és nem ő, akkor szerintem most utálnál.
-Téged sosem utálnálak...-és itt hirtelen azt sem tudtam ki vagyok...hogy mertem ezt mondani neki?! Idióta.
-Abban nem vagyok biztos...de azért köszi.
-Mi a baj?-vágtam szomorú fejet és végre ránéztem.
-Semmi.
-James, mindjárt elbőgöd magad, szóval nyugi, és mondd el szépen.-és itt már nem érdekelt, hogy mit gondol rólam, mert fájt hogy szomorú.
-Én...
-Szevasztok!-jött oda pár ismeretlen személy-ti vagytok a csapat többi tagja?
-Igen-mondtuk egyszerre, mostmár Yasmin és Sanyi is. Yasminnal és a másik két lánnyal bementünk az öltözőbe.

12.rész

A többi óra elment, a tanárok még viszonylag jófejek, így nem nagyon csináltunk semmit. A többiek lementek ebédelni, én meg beálltam a büféhez. Mikor megkaptam a szendvicsem és az energia italom (kitűnő ebéd...na mindegy), követtem őket. Leültem hozzájuk, és a szemem sarkaból láttam, ahogy James, Tomi és Sanyi nem messze ülnek le.
-Ijj, kéri valaki a paradicsomot?-kérdeztem.
-Na adjad-kérte Yasmin.
-Akkor mi megyünk-mondta Kitti.
-Az aulában várlak-mondta Yasmin.
-Én velük megyek..baj?-kérdezte tőlem Peti.
-Nem. Menjetek nyugodtan.-Mihint elmentek láttam, hogy Sanyi is felállt, de James rögtön visszalökte, és mondott valamit a két srácnak. A három fiú felállt, James felém jött, a másik kettő meg elment Kittiék után...jaj...
-Szia.-köszönt James, és leült velem szembe.
-Hali.-mondtam.
-Hogy vagy?.-kérdezte. Igen...aranyos.
-Jól köszi...de a haverodat állitsd le kérlek. Kösz.
-Meglesz. És...mióta bírod Petit?-kérdezte félve. Na, végre kinyögte. Én persze nem tudok semmiről. Meg ahogy azt Móricka elképzeli. Furán néztem Jamesre, de azért válaszoltam.
-Kedden találkoztam vele, mikor jöttem a suliba. Tudom, hogy mi történt köztetek. Szóval zavar? -James gondolkodott pár percig de végül kibökte:
-Nem. Örülök, hogy veled van, mert tudom, hogy megvéd ha nem vagyok ott...nem mintha szükséged lenne rá. De...elmondta neked, vagy honnan tudod?
-Miki mondta.
-Pósa Miki? -kérdezte.
-Aham.
-Oké...figyelj, nekem ma eddzésem van...elkísérsz?
-Ma kosarazni megyek...
*kínos csönd*
Már épp mondani akartam valamit, mikor James megelőzött...
-...Egyre jobban imádlak...-mondta ezt lehajtott fejjel..."imádlak"...Peti is ezt mondta tegnap...na mindegy. Lesokkolódtam...nem tudtam mit kezdeni a vadul dobogó szivemmel...annyit tudtam magamnak mondani, hogy csak át akar baszni. Nem lényeg. Az aulában Yasmin és Sanyi várt minket...eléggé meglepődtek mikor megláttak minket eggyütt.
-Na mehetünk vagy mivan?-kérdezte James, mire Yasmin odapattant mellém, Sanyi bólintott és felállt, mi pedig Jamessel elindultunk a kijárat felé. Kiléptünk a suliból, ahol Selli épp Tomit fűzte.
-Hajrá haver! -röhögött Sanyi.
-Gázba vagy tesó! -röhögött James is.
-Sokáig!-vigyorgott Yasmin.
-Hogy ebből mekkora pletyka lesz! -néztem az égre. Röhögve mentünk el a suli előtt a park felé, aminek a közepén volt egy kosár pálya, annak a szélén pedig két öltöző.

Hát na lássuk :)

Hétfő: Hangszer oktatás: Kitti, Peti
Kedd: Zumba: Selli
Szerda: Kosár eddzés: Janka, Yasmin, James, Sanyi
Csütörtök: Rajz: Janka, Selli, Kitti, Melinda, Viki
Péntek: Színészet: Selli, Tomi
További jó olvasást ^^

11.rész

A suliban szokás szerint a büfénél a legtöbben, de azért a padokon is ültek. Vettünk egy chipset, és felmentünk a mosdóba, mert Yasmin mondani akart nekem valamit.
-Van egy tervem! -kezdte-ugye azt mondtad, hogy James nincs jóba Petivel...
-Ööö...
-Ja igeeeen erről én nem tudok!-mondta, mire nevetve megvakartam a nyamakat. -Szal...Peti a haverod. Menj oda hozzá, öleld meg, dumálj vele...szal tudasd Jamessel, hogy szereted Petit. Ha ez zavarja, akkor hagyd a csávót a francba.-ezen elmosolyodtam. Yasmin olyan aranyos mikor magyarázni próbál!
-De azért mi is ott leszünk...izé...csak hogy ne legyen feltűnő...-szólt Kitti. Nem, nem gondolom, hogy szerelmes lenne Petibe. Ugyan már.
Bementünk a terembe. Az ajtóban Yasmin a kezembe nyomta a chipset.
-Használd egészséggel.
-Sziaa-köszönt először Kitti.
-Cs.-"köszönt" Yasmin is.
-Ohayo (jóreggelt) kedves Péter. Kérsz?-nyújtottam felé a chipset, mire Peti felröhögött, és belemarkolt a zacskóba.
-Lám lám. A kis Petike hogy becsajozott- jött oda hozzánk két srác az osztályból...azon gondolkoztam, hogy mi a nevük...meg azon is, hogy melyiket nyomjam pofán...nemsokára rá is jöttem.
-Tomi hagyd már! Az a kis szöszi egész sexy-jött felém...vagyis jött volna, de egy hirtelen mozdulattal fel ugrottam a padra, futottam pár lépést, és képen rúgtam...kicsit elesett...engem meg kicsit megtapsoltak...hm.
-Süt rólad az inteligencia csaje!-nézett kikerekedett szemmel a pali haverja.
-Haver..-nézett rám...vagy mögém...WUTT?
-Megérdemelted te seggfej.-hallottam Jamest, és megpördültem...na, én még fiút nem láttam olyan dühösnek mint akkor Jamest.-Sajnálom, hogy...ilyen. És gratula a rugásért.-rámosolyogtam, és kezdődött is az óra. Az első órán mindenki kapott egy lapot...akik hátul ültek lesápadtak rendesen. A papíron szakkörök voltak, amire szünetben lehet feliratkozni. Az óra további részében szabad foglalkozás volt. Megbeszéltük, hogy ki hova megy...

BEJELENTÉS!!

Egy hét múlva új sztori érkezik az oldalamra!
Címe: Két világ közt
Remélem tetszeni fog ^^

10.rész

-Szia...-mondtam.
-Hali hugii.-kezdte...én vagyok a fiatalabb? Ha ő mondja.-Beszélnünk kell valamiről.
-Ha ezt nem mondod hülyén halok meg...de most komolyan.-forgattam a szemem, miközben megadóan leültem az ágyamra.
-Szóval-vette figyelmen kívül a beszólásomat-, mit tudsz erről a James gyerekről hm?-kérdezte, és rám kaccsintott...ami sosem jelent jót...ebből a témából meg most lett elegem...
-Hát...elvileg egy osztályba jár velünk, rajzon is egy csoportban vagyunk, és fasírtban van Petivel...
-Ahogy gondoltam, pont a lényeget nem tudod. Nem hallottad a pletykát?
-...Te most komolyan ilyen hülye vagy, vagy csak direkt húzod az idegeimet?!
-Jólvan na. Tetszel neki.
-Jaj már! Mondd végre, hogy mit akarsz. Még gépezni is akartam.
-Kajakraa!
-Jó, tegyük fel. Mégis honnan veszed?-vontam össze a szemöldököm.
-Chateltem vele. Elég ha ennyit tudsz.-inkább nem mondtam semmit, csak sóhajtottam egyet.-Viszont még valami: mikor mondtam, hogy nem vagy itthon, elkezdett aggódni. Olyan aranyos!
-Az...-pirultam el...viszont mihint kimondtam, meg is bántam...mivan ma velem?!
-Mi?! Tetszik neked?? Hogy ebből mekkora pletyka lesz!!
-Selli...ha megmered tenni, belelépek a szádba.-Selli mintha nem is hallotta volna, kirohant a szobámból.-Mégis mit kébzelsz?!-ordítottam, és a folyosón utolérve ráugrottam. Harcoltunk egy kicsit, de mivel sokkal erősebb vagyok (THUG LIFE), simán kitéptem a kezéből a telefont-Ezt ugye nem gondoltad komolyan?!
-Visszaadnád a telómat?
-Nem.-mondtam, mire berobogott a szobájába. Nem tudtam aludni...így hát kiválasztottam a holnapi ruhámat (fehér tornacsuka, kék csőnadrág, fehér békejeles felső, és egy fekete-fehér kockás sál), majd megnéztem Selli telóját...a képeknél nem volt semmi érdekes, csak pár pucsitós selfie (blah...esküszöm hányingerem lett...), így inkább megnéztem, hogy mit beszélt ez Jamessel.
James:
-Cső tudnád adni Jankát? Nincs fent...
Selli:
-Szia nincs itthon
James:
-Miért hol van? Történt valami?
Selli:
-Bocsi hogy bunkó vagyok de...miért érdekel ennyire, hogy hol a tesóm? ;)
James:
-Mert tetszik, ok? Elég nagyon
És innentől nincs tovább...lehet azért mert visszaírtam neki...vagy mert tesóm megunta. Nem tudom, hogy mikor aludhattam el, de arra kelltem, hogy anya a képembe ordít, hogy kelljek már fel...a napi rutin után kiléptem a kapun, ahol Yasmin várt.
-Wiii!!-ugrott a nyakamba-alig várom a délutánt!-teljes testével vigyorgott, amitől nekem is jobb kedvem lett.
-Éniiis.-Visszaöleltem. Ekkor megjelent Kitti is. Őt is megöleltem, majd elindultunk a suliba.

9.rész

Éppen mentem volna, mikor megéreztem valaki jelenlétét közvetlenül mögöttem...bolond ember, meg kellett volna szólalnia. Mivel szeretek verekedni, és szerintem sokszor hasznos is (főleg, ha esténként zenét hallgatva járom a várost), ahelyett, hogy megfordultam volna (ami jobb lett volna), felemeltem a fejem a monitorból, pár másodpercig mozdulatlanul ültem, majd a könyökömmel hasba vágtam...Petit. Azonnal felugrottam, és leültettem Petit az ágyra. Épp megöleltem, mikor Yasmin toppant be...ránéztem, ő pedig mint mindig, simán levágta, hogy mivan (fogalmam sincs, hogy hogyan csinálja), majd leguggolt Peti elé, aki erre felnézett.
-Miért csináltad?-kérdezte.
-Nem tudtam, hogy ki van mögöttem, és...-kezdtem magyarázni, de Peti félbeszakított.
-Nem azt...igazából azt megértem, én vagyok a hülye, hogy nem szóltam...csak lesokkolt, hogy azzal a sráccal chatelsz...-R.I.P. Igen, ez az a pont, mikor belül legszivesebben megtapsolnám magamat.
-Asszem én magatokra hagylak...amúgy kész a vacsi, majd gyertek le-mosolyodott el szomorúan.
-Miki elmondta, hogy mi történt James és közted...-kezdtem bele ebbe az egészbe. Naná, hogy megint gondolkodás nélkül.-Nem szokásom eltaszítani embereket magamtól, így visszairtam neki...de ha zavar, akkor letiltom...-mondtam, és megöleltem. Visszaölelt, és a fülembe súgta:
-Nem kell.-hallottam a hangján, hogy mosolyog. Imádom mikor ezt csinálja.-De azért köszi. Imádlak.-közelebb hajoltam a füléhez, hogy én is bele tudjak súgni.
-Én is.-súgtam, és megharaptam a fülét. Nyugalom, Just Friends!
Lementünk kajálni.
-Minden oki?-kérdezte Yasmin mihint lementünk a konyhájukba.
-Ahham.-válaszoltuk Petivel egyszerre.
-Dejóó. Már kezdtem aggódni. Srácok! Mit szólnátok, ha vennénk egymásnak ajándékot karira?-Mindenkinek tetszett az ötlet, Kitti megírta, hogy ő is benne van. Mikor megvacsiztunk, elindultunk Petivel...vártam, hogy felhozza a témát, de nem tette...hazakísért, és a kapunkban megkérdeztem:
-Haragszol?...De most úgy őszintén.-Peti nem nézett rám, a földet tanulmányozta.
-Rád nem tudnék.-mondta, mire a nyakába ugrottam...egy néni aki arra járt, ránk mosolygott... Mikor arrébb ment Petiből és belőlem kitört a röhögés. Mikor végre abbahagytuk, beléptem a kapun. Apa már nem volt itthon (dolgozott), anya aludt, csak Selli volt ébren. Elmentem letusolni, és mire visszaértem a szobámba, Selli várt rám, és a telefonját basztatta.

8.rész

Otthon felnéztem Facebookra, bár az a fajta ember vagyok, aki mindent lát, de sosem lájkol semmit. Hamar meguntam, mint mindig, a 3. ribanc után inkább lementem a nappaliba, beültem a TV elé egy chipsel, mikor csengettek. Selli nyitott ajtót, de engem kerestek. Yasmin volt az ajtóban. Megöleltem, aztán azon gondolkodtam hogy vajon miért jött...hamar abbahagytam a gondolkodást. Majd csak elmondja, hogy miért van itt. Felmentünk a szobámba. Yasmin megnézegette a postereimet, és elmondta, hogy ő is kékre akarja festetni a szobáját, de a szülei nem úgy gondolják. Szar ügy.
-Tudtommal holnap lesz az első edzés...-untam a csacsogását...csak van valami oka annak, hogy késő este itt van...amúgy írhatott volna facebookon is.
-Igen, de egyedül vagyok otthon, és gondoltam elrángatlak egy kicsit. Eljösz szórakoztatni?-erre apa lépett be az ajtón.
-Helló mizu? -kérdezte.
-Apa elmehetek Yasminékhoz?-vágtam bociszemeket. Utálom, ha más így néz rám, és csakis apánál használom én is.
-Engem nem izgat majmom. De anyádat kérdezd meg...
-Okés köszi sziaaa!
-Csókolom!
-Mondom kérdezd meg! Jankaaa!-úgy tettem mint aki meg sem hallotta, és bevágtam magam mögött az ajtót...szarja le ezt is, na. Útközben találkoztunk anyával, ő is elengedett. A levegő hűvös volt, szinte marta a tüdőmet. A sötét vészjósló volt. Nem tagadom, tetszett. Mire meguntam volna, már Yasminéknál is voltunk. Yasminnak van egy scene (egy emo fajta) nővére, aki egyébként tök rendes.
-Nem azt mondtad hogy nincs itthon senki?-néztem rá összefont karokkal.
-Nem tudom miért van itt... mondjuk nem lényeg mert már el is ment.
-Mi...?-és tényleg...wow.
Felmentünk a szobájába. Volt ott egy ágy, egy szekrény, egy kosárpalánk (?), és egy gép mikrofonnal, kamerával felszerelve.-Hát az minek?-mutattam a gépére.
-Elkezdek videózni!
-Áh...de ez már kiment a divatból, nem?
-Mi bajod van?
-Semmi, hagyjuk. Úgy értettem, hogy a mostani kezdő videósokat nem nézik annyira...
-Mintha nem tudnám, hogy neked is van!
-Najó, de az deszkás...de tényleg hagyjuk, oksi?-szerencsére jött egy üzenete, így kifújtam a levegőmet, és elkezdtem dobálni pár kosarat. Yasmin beíndított egy Icon for Hire számot,  majd csatlakozott. Yasmin észrevette, hogy az egyik dobást elég erőtelejesen teszem meg, és, hogy valami nincs rendben... sajnos...
-Mi a baj?-nézett rám nagy, csillogó szemeivel. Csendben maradtam, hátha lógva hagy, de Yasmin tudja, hogy ha türelmesen vár, akkor vagy elsírom magam, vagy egyszerűen leordítom. Most éppen egyikhez sem volt kedvem.
-Te mit tudsz Peti és James kapcsolatáról?
-Ki az a James?-igen, ilyenkor fel tudtam volna gyújtani...najó, nem.
-Jaaa senkiii-eszembe jutott, hogy Peti senkinek sem mondta ezt el és nekem se kéne tudnom...
-És mond, ki az a srác akivel rajz után lógtál?-Yasmin azt hitte, hogy jaj de jót tett azzal, hogy témát vált...aha.
-James...
-Rosszat sejtek...na mindegy. Van egy olyan sejtésem, hogy jobb ha hagylak ezzel. Figyi, csinálok kaját addig maradj nyugodtan, oksi?
-Oké...-Leültem a gépéhez, és felnéztem FB-re. Jött egy üzenetem, és ösztönből rá is mentem.
James:
-Hello :) Hazaértem edzésről, írj ha vagy, mert unom magam :P
Janka:
-Szia :) Vagyok :D Milyen volt? :)-Amíg vártam, hogy írjon, Petire gondoltam... már azon voltam hogy letiltom Jamest, mikor visszaírt. Én meg lefejeltem az asztalt, aha. Barom vagyok...ki szeret bele egy srácba csak úgy...? Összeszedtem magam, és felnéztem a képernyőre.
James:
-Olyan mint szokott lenni... viszont másra gondoltam, így beállt a vállam :/ Janka:
-Mégis kire?-majdnem elsírtam magam. Nem érdekel, hogy beállt a válla...nem érdekel ki az. Örülök, ha szerelmes valakibe, annak meg még jobban, ha van csaja. Nekem csak könnyebb. És akkor visszaírt... Meg nézzem egyáltalán?? Semmi kedvem ott látni egy másik lány nevét...mégis tudtam, hogy jobb lenne. Felnéztem. A betűk táncoltak a szemem előtt. 
James:
-...Rád...-na persze. Hát persze, hogy pont ő, pont rám. Gyűlölöm. Válaszra se méltatva Yasmin után mentem.

7.rész

-Petivel 5. osztályban találkozott James. Belekeveredtek egy rossz társaságba, de közben Petinek lett egy barátnője... a lány megtiltotta neki hogy azokkal lógjon, ami így furán hangzik, de ha belegondolsz igaza volt. Ekkor Peti összekapott Jamessel, aki pár nap múlva azt mondta, hogy beszéljenek egy buli szerüségben... Peti tudta hogy itt valami nem stimmel, de azért elment. Miután leitatták, ügyesen figyelve arra, hogy James jó paccban maradjon, táncpárbajra hívták. Gondolom innentől vágod mi a téma...a lány anyja hozta haza...
-Basszameg...de te honnan tudod? És miért jöttek ugyanabba az iskolába? -Énis abban a csapatban voltam...nem mellesleg én vagyok a lány bátyja. Azért mert James még mindig szereti Petit.
-...
-Az általános iskola végéig Peti emó volt. A szünetben elmentem hozzá hogy csináljon magával valamit... a lényeg hogy nem hiszem, hogy tudnia kéne sem arról hogy te ezt tudod, sem arról hogy azzal dumáltál....-fejezte be Miki, és végre elindultunk haza.
-Ezek szerint...James meleg lenne...?
-Aha. Mondjuk lehet, hogy már nem.
-Mi a helyzet Petivel?
-Ő mindig is a lányokat szerette. Neki ez így normális.
-És tudja, hogy...?
-Igen. Majd egyszer azt is elmesélem.-megérkeztünk a házunk elé, elköszöntünk, én pedig elmentem aludni. Ezt nem hiszem el.

6.rész

Kértünk két 7days-t,  mire James elköszönt. -Köszönjük, viszlát! -mondta, de a büfés nő megint nem figyelt. James megismételte amit mondott... aztán újra és újra, mire elegem lett. -Najo! Ide figyeljen!-ordítottam-Az első  napomon is nagy ívben tojt rám, és most is!! Mivan magával?? -meredten figyeltem a nő reakcióját mikor... mikor kihúzta a füllhallgatóját a füléből... ezt hogy nem vettük észre???? Pedig általában nagyon figyelem az emberek viselkedését... -Jaj, bocsánat kedvesem... Nem akartalak megbántani... Csak imádom ezt a zenét... De tudod mit? Kárpótlásul adok neked egy csokis muffint -hebegte
-Köszönöm és elnézést... -mondtam, és miközben zavaromban a tarkómat mardostam elvettem az ajándékomat. Mikor kiértünk a suliból, James a másik irányba ment, mert edzésre kellett mennie. Úgyhogy egyedül indultam haza. Útközben Miki ugrott mellém. -TE NORMÁLIS VAGY?!-ordított a képembe...nem, nem ijedtem meg kicsit se. Már értem mit érezhetett a büfés néni... NO COMMENT.
-Miért? -kérdeztem ezt félelmetesen higgadtan. Ha az volt a célja, hogy kiijessze belőlem a szart is, akkor sikerült. De neki erről nem kell tudni.
-Hogy hogy miért? Miért beszélsz azzal a sráccal, és egyáltalán miért nézel rá??? -Miért ne tenném? Nem értelek...-kezdett elegem lenni, hogy nem mondja h mi baja...meg úgy alapjából...mivan?!-Most figyelj nagyon! -mondta és leültetett egy padra...

5.rész

-Ja igen, ott ül nem? :) -ekkor vettem észre, hogy a tesóm is a teremben ül...és sasol...jaj... -Mit rajzolsz?? -kérdezte. -Még nem tudom... Nekem általában fél óráig tart hogy kitaláljam hogy mit szeretnék rajzolni.-és itt befogtam, mert eszembe jutott hogy talán untatom...igazából eléggé meglepett, hogy ilyen könnyedén tudok vele (is) beszélgetni.
-És mit szólnál ahhoz, ha elvenném tőled, és jövőhéten visszahoznám egy ajándékkal? -na jó... Én mostantól imádom a keddeket :D Lassan odatoltam hozzá a fekete-fehér kickás füzetem, és a tanár ezzel egyidőben lépett be... Aha, csak hogy kb tegnap végezhette el az iskolát... És még szerintem is eszméletlenül jól nézett ki... És ahogy láttam Selli is így gondolta... -Szijja teccel lyárunk?? -kiabálta egy fiú, mire többen felröhögtek, ő pedig ötöst adott a haverjainak (ez csak nekem nem jött be?). Hm... -Te hogy hogy hozzám ültél és nem a barátaidhoz? -kérdeztem... ööö... Bazd én még a nevét sem tudom...cink.-És ki vagy egyáltalán??
-Te mégis mit képzelsz, hogy megzavarod az órámat?! -kérdezte a "tanár", és rámosolygott a srácra... Már csak az kéne hogy ez a ribanc... -Elnézést én...-egyszerűen nem tudtam mit mondani... Elképzeltem, ahogy fejbe vágom fakanállal... Vagy átmegy rajta egy tehéncsorda... Vagy csak szimplán és véletlenül leszarja egy madár... Vagy valami ilyesmi... -Már nem azért "tanárnő" -mondta a srác, és idézőjelet rajzolt a levegőbe -de ez az első napok közé tartozik, így természetes hogy beszélgettünk... És mit is mondjak... A feladat sem olyan lekötő.-és itt egy szikla esett le a szívemről...mindenki figyelmesen nézte ahogy a csaj elpirul...de most komolyan. Ennyitől? Szánalmas.
-Mégis ki vagy te fiam? -fiam??? Ez a csaj nem komplett...
-Maros James vagyok.-és ekkor kicsengettek. Én kirohantam a teremből, és az aulában leültem egy padra. James ült le mellém.-Bocsi, hogy így felkaptam a vizet, csak... Utálom az ilyeneket mint ez a... Szóval ő... Ugye nem sírsz? :O -kérdezte ezt aggódó hangon. Kitört belőlem az ideges röhögés.
-Jaj dehogy! És nembaj... Jobb hogy te leorditottad, mert én lelőttem volna. Najó... Meg se bírtam szólalni-nevetve lehajtottam a fejem.
-Ja. Meghívhatlak valamire a büféből?
-Nem szeretnék oda menni... Legutóbb a büfés teljesen levegőnek nézett...-gratulálok Janka, kicsit se ciki ahh dehogy. Lehunyt szemmel vártam, hogy mikor kezd el röhögni, vagy esetleg kikiabálni, hogy szánalmas vagyok.
-Jaj ne hülyülj már! Téged ki nézne hülyének?-mondta, és odahúzott a büféhez. A k**va életbe. Peti is akkor nincs itt amikor kéne...na nem mintha nem élvezném James társaságat!

4.rész

Óra végén Peti láthatta, hogy nagyon bámulom a padomat, ezért odajött hozzám:
-What do you mean? (Mire gondolsz) :D -Jaaa nincs semmi :D
-Jösztök ki enni? -kérdezte Yasmin
-Menjünk! -indultunk el, közben odasúgtam Yasminnak hogy "köszi". Igaz nem nagyon értette, de mindegy. Az ebédlő tele volt, épp hogy találtunk egy üres helyet ahova leülhettünk. Közülünk csak Kitti menzázik, így bevártuk őt. -Jankaaaa!! -ordított Yasmin egy magazin szerüséggel a kezében -He? :) -Van kosárlabda klub!! Menjünk??? -Miből gondolod hogy... Na jó kit akarok átverni, persze hogy megyünk! :) Mikor lesz? :) -Holnap... Azaz minden szerdán :) -Okés :) Épp mondani akartam hogy menjünk, mikor láttam hogy Kitti igen keres valamit egy mappában. -Mit csinálsz?? :) -kérdeztem. -Rajz lesz, úgyhogy gondoltam kiválasztom azt a rajzot ami a legjobban tetszik, és odaadom a tanárnak. :) Miután végeztünk, fölmentünk a teremhez, ahol két csoportra voltunk osztva. Velem jött Peti, Kittiék pedig maradtak. A mi termünk a folyosó másik végén volt. Mikor beértünk a terembe, Peti lehaverkodott egy másik fiúval. -Janka, ő itt Miki. Nem baj ha most vele ülök? -kérdezte. -Jaj dehogy! -mondtam tetetett vigyorral... Egyedül maradtam na! - Szia, Janka vagyok :) Miki barátságosan köszönt, majd bátorítóan rámmosolygott. Beültem egy padba, és vártam hogy jöjjön a tanár, firkáljunk valamit, aztán menjünk haza. Ne értsétek félre, szeretek rajzolni de most éppen élni se volt kedvem. Épp firkáltam a füzetemet, mikor valaki ledobta magát mellém a padba
-Te most átöltöztél vagy mivan?-kérdezte az a valaki mire felnevettem, fel se nézve a füzetemből. -Nem, biztos az ikremmel találkoztál :) -mondtam, mire felnéztem...és azonnal le mert az a srác ült mellettem...:$

3.rész

Akkor én vagyok az új... Becsengettek és megkaptuk az órarendet :) Egész tűrhető :) Ezek után Yasminnal és Kittivel elindultunk haza. Yasminnak haza kellett mennie, így Kitti lejött hozzánk. A kertben Selli ült két lánnyal. Odamentünk Kittivel aki elég hülye fejet vágott... Mondjuk a másik két csaj (khm... Nevezzük így őket) is... -Selli ő itt Kitti, Kitti ő itt Selli az ikertesóm.
-Hii! -köszönt Kitti. Selli csak ránézett, majd bemutatta a másik két lányt. -Létszi javíts a tesód stilusán - súgta az egyik Sellinek -Képzeld hallottam
-De én így szeretlek-probálta javítani a hangulatot Selli. Erre inkább bementünk a szobámba Kittivel, és Simseztünk egy kicsit. Mikor Kitti elment, készítettem egy limonádét, és felmentem zenét hallgatni. :)

Reggel nagyon korán keltem,  ezért felnéztem Facebookra. A falam pörgött az este,  de ezen nem lepődtem meg. Sok osztálytársam bejelölt,  köztük páran írtak is. Yasminnak és Kittinek írtam egy "joreggelt" üzit, felöltöztem, gyors fog mosás, reggeli, és már indultam is. Útközben hallgattam pár zenét, de a "Ghost Town" közepén valaki meghúzta a hajam. Peti volt az, az egyik osztálytársam. -Cső texa Mizu? -Neked is jóreggelt. -Jolvanna! Nem jössz el velem venni kaját?? -De, menjünk :) Elmentünk a Kikibe, vettünk egy-egy csokis muffint, és mentünk is a suliba. Az első óra közepén bejött egy fiú... Esküszöm lassított felvételben!! De komolyan!! Kíváncsi lettem hogy hogyan húzza ki magát a késés alól... Hát... Egész jól, legalábbis én jutalmaztam volna érte :) -Bocs a késésért-mondta lazán -Bocsánat!-javította ki a tanár -Semmi baj!-és itt mindenki felröhögött :D
Mikor elment a padom mellett éreztem az illatát... :)

2.rész

Akkor a napomról: Beértem a suliba letámadtak, mindenki haver meg minden...aha...majdnem...akkor csak szép sorjában...A portán nem volt senki, így bementünk az aulába.Annak a közepén volt egy büfé, két oldalán meg padok. Odanyomultunk a büféhez, ahol kígyózó sor állt. Sellit előre engedte pár srác (asszem a 10.-ből), és a büfés megmondta neki az irányt. Mikor sorra kerültem én is megkérdeztem, de nem is figyelt rám...ez elég rosszul esett...felszaladtam az emeletre, ott leültem egy padra, mert egyedül eltévednék, és most semmi kedvem hozzá. Odajött egy 10.-es lány, aki azt mondta, hogy sok dolga van (klassz), és a hugának passzolt. Yasminnal egy osztályba kerültünk, és leünk egy 3-as padba...nemsokára odajött hozzánk egy lány.
-Janka, ő itt Kitti. Általánosba is együtt jártunk.-tökéletes...akkor én vagyok az új...

1.rész

Mikor reggel felkelltem üresen találtam a szobámat. Ez fura, mivel általánosban Selli mindig rámugrott reggel, hogy bosszantson még azzal is. Talán már kinőtt belőle a nyár folyamán? Valamiért full happy voltam, de mikor kimentem fogat mosni ez megváltozott. A drága nővérkém éppen sminkelte (tudom fura de nekem ez is új volt) magát...OK...Ez eddig oké is de mikor megláttam hogy miben van felsikoltottam.
-MIVAN?!-kérdezte Selli kicsit sem kedvesen. Épp mondtam volna neki a magamét, mikor anya ugrott mellém (upsz). Némán vártuk hogy anya igazságot tegyen, mert hármunk közül ő a legjobb az ilyenekben. -Janka, kicsit csendesebben is le lehet ezt rendezni, hiszen ez az első nap a gimiben, úgy öltözik ahogy szeretne.
-De...
-Selli, iskolába mész, és gondolom nem akarsz rosz benyomást kellteni. Kérlek legalább ma vegyél fel nadrágot.
-Köszi-mondtuk egyszerre. Ezután egymásra mosolyogtunk Sellivel és elindultunk a szobánkba (nem volt idő fogatmosni...asszem egy Airwaves is megteszi:) ). A szobámban kiválasztottam a ruhámat (fekete-bordó kockás ing, fehér kantáros csőnadrág, fekete Converse), visszairtam egy régi osztálytársamnak Messengeren, és Selli már jött is hogy induljunk. :)

Prológus

Sziasztok! Ez a történet két különböző ikerről fog

szólni.Janka egy laza stílusú lány, aki hamar felkapja a

vizet,

Selli pedig lányosabb, aki imád sminkelni. Remélem

tetszeni fog.