5.rész

-Ja igen, ott ül nem? :) -ekkor vettem észre, hogy a tesóm is a teremben ül...és sasol...jaj... -Mit rajzolsz?? -kérdezte. -Még nem tudom... Nekem általában fél óráig tart hogy kitaláljam hogy mit szeretnék rajzolni.-és itt befogtam, mert eszembe jutott hogy talán untatom...igazából eléggé meglepett, hogy ilyen könnyedén tudok vele (is) beszélgetni.
-És mit szólnál ahhoz, ha elvenném tőled, és jövőhéten visszahoznám egy ajándékkal? -na jó... Én mostantól imádom a keddeket :D Lassan odatoltam hozzá a fekete-fehér kickás füzetem, és a tanár ezzel egyidőben lépett be... Aha, csak hogy kb tegnap végezhette el az iskolát... És még szerintem is eszméletlenül jól nézett ki... És ahogy láttam Selli is így gondolta... -Szijja teccel lyárunk?? -kiabálta egy fiú, mire többen felröhögtek, ő pedig ötöst adott a haverjainak (ez csak nekem nem jött be?). Hm... -Te hogy hogy hozzám ültél és nem a barátaidhoz? -kérdeztem... ööö... Bazd én még a nevét sem tudom...cink.-És ki vagy egyáltalán??
-Te mégis mit képzelsz, hogy megzavarod az órámat?! -kérdezte a "tanár", és rámosolygott a srácra... Már csak az kéne hogy ez a ribanc... -Elnézést én...-egyszerűen nem tudtam mit mondani... Elképzeltem, ahogy fejbe vágom fakanállal... Vagy átmegy rajta egy tehéncsorda... Vagy csak szimplán és véletlenül leszarja egy madár... Vagy valami ilyesmi... -Már nem azért "tanárnő" -mondta a srác, és idézőjelet rajzolt a levegőbe -de ez az első napok közé tartozik, így természetes hogy beszélgettünk... És mit is mondjak... A feladat sem olyan lekötő.-és itt egy szikla esett le a szívemről...mindenki figyelmesen nézte ahogy a csaj elpirul...de most komolyan. Ennyitől? Szánalmas.
-Mégis ki vagy te fiam? -fiam??? Ez a csaj nem komplett...
-Maros James vagyok.-és ekkor kicsengettek. Én kirohantam a teremből, és az aulában leültem egy padra. James ült le mellém.-Bocsi, hogy így felkaptam a vizet, csak... Utálom az ilyeneket mint ez a... Szóval ő... Ugye nem sírsz? :O -kérdezte ezt aggódó hangon. Kitört belőlem az ideges röhögés.
-Jaj dehogy! És nembaj... Jobb hogy te leorditottad, mert én lelőttem volna. Najó... Meg se bírtam szólalni-nevetve lehajtottam a fejem.
-Ja. Meghívhatlak valamire a büféből?
-Nem szeretnék oda menni... Legutóbb a büfés teljesen levegőnek nézett...-gratulálok Janka, kicsit se ciki ahh dehogy. Lehunyt szemmel vártam, hogy mikor kezd el röhögni, vagy esetleg kikiabálni, hogy szánalmas vagyok.
-Jaj ne hülyülj már! Téged ki nézne hülyének?-mondta, és odahúzott a büféhez. A k**va életbe. Peti is akkor nincs itt amikor kéne...na nem mintha nem élvezném James társaságat!